Parkolási birság, baleset, kártérítés, biztosító, orvosi műhiba, örökség **A média: Dr. Pongrácz Krisztina Ügyvédi Iroda

Média


	Parkolási bírság, jogi lehetőségek, fizetési meghagyások Magyar Rádió Kossuth adó 2009 szeptember 23. (real media) Fizetési meghagyás követően, amennyiben ellentmondással él az ügyfél, az ügy perré alakul. Milyen arányban nyerhető meg a parkolási társaság ellenében a per, milyen bizonyítási lehetőségek léteznek? Jogi szakértő: Pongrácz Krisztina >>tovább a teljes hanganyagra Real media leötltése. Természetes műhiba, avagy a műhiba természete Népszabadság, 2009. május 25. Két év alatt megduplázódott az orvosok elleni panaszok száma Az emberek többsége természetesnek tartja, hogy orvosi műhibák is bekövetkezhetnek. Egy felmérés szerint ez nem jelenti azt, hogy bele is nyugodnának, mind nagyobb számban indítanak pereket. A konkrét esetben egy gyomorgyűrű utókezelése vezetett műhibaperhez. >>tovább a teljes cikkre Baleset után perel a versenyző Népszabadság, 2007. szeptember 21. Hatvanmillió forint kértérítést követel az egy volt motorversenyző az egyik biztosítótól, amiért autóbalesete miatt véget ért pályafutása és elesett a szponzori pénzektől.. >>tovább a teljes cikkre Az állam felel a nem ismert mellékhatásokért Népszabadság, 2007. augusztus 31. Az akkor tizennégy éves lány bőrgyulladás miatt fordult az orvoshoz, majd a felírt gyógyszert egy hónapig szedte, ám akkor kiderült: a készítmény megtámadta a veséjét. >>tovább a teljes cikkre Közút, mint nehéz örökség Népszabadság, 2007. augusztus 29. A nagymama a solymári Völgy utcát hagyta unokájára Az ajándéknak általában örülni szokás. Legalábbis illik meglepődni, olykor meghatódni. Különösen igaz ez, ha valaki egy közutat kap ajándékba. E. Endrén azonban az öröm legkisebb jele sem fedezhető fel, pedig övé a solymári Völgy utca egy nagy része. >>tovább a teljes cikkre Mellékhatásra nincs kártérítés? Népszabadság, 2005. április 2. Két vesetranszplantáció és a visszaesés további veszélye - egy egyszerű bőrgyógyászati gyógyszer következményei. Egy húszéves lány az államtól vár kárpótlást >>tovább a teljes cikkre Nem csak használ, árthat is Népszabadság, 2002. november 14. Perek az influenza elleni védőoltás miatt A harmincas éveiben járó Baranya megyei férfi állítja: az influenza elleni védőoltástól bénult le átmenetileg, s vesztette el látását végleg az egyik szemére. >>tovább a teljes cikkre Végtagkárosodással született, a szülők perlik a kórházat Népszabadság, 2002. december 14. Kártérítési pert indítanak a mosonmagyaróvári kórház ellen egy végtagkárosodással született kisfiú szülei. Azt állítják: a kórház mulasztása miatt nem derült ki a terhesség idején, hogy gyermekük károsodott. >>tovább a teljes cikkre Kártérítés a vámhivatal ellen Népszabadság, 2001. július 31. Államigazgatási jogkörben okozott kár címén kétmillió forintot követel a veszprémi vámhivataltól az a férfi, akinek az autóját a vámszervek öt évig indokolatlanul nem adták ki, s ez idő alatt a jármű tönkrement. >>tovább a teljes cikkre Kártérítésre kötelezték a VPOP-t Népszabadság, 2003. május 3. Hétszázezer forint és kamatai megfizetésére kötelezte a bíróság első fokon a vámhivatalt, amiért évekig nem adott ki egy autót. >>tovább a teljes cikkre Kártérítést fizetett a vámhivatal Népszabadság, 2003. november 22. Kamatokkal együtt közel 2,7 millió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a vámhivatalt, amiért évekig nem adott ki egy autót a jóhiszemű vevőnek. >>tovább a teljes cikkre


	Természetes műhiba, avagy a műhiba természete Népszabadság, 2009. május 25. Természetesnek veszi az orvosi műhibák előfordulását a lakosság többsége egy friss hazai felmérés szerint. A megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy: az orvos is ember, és ezért természetes, ha hibázik. A válaszok 30 százaléka jóval radikálisabb: orvosként nem lehet hibázni, hiszen emberéletekről van szó. A többség tehát egyetért azzal a tétellel, hogy csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik. A jogászokat és a betegjogi képviselőket is meglepte az eredmény. Tapasztalataik szerint az emberek nem ilyen elnézőek. Igaz, gyakran a hibázó orvos, kórház kommunikációja ront a helyzeten. De még a legmegértőbb "áldozatok" is igényt tartanak káruk megtérítésére. Anikó például azt mondja: legalább méregdrága műtétjének költségeit szeretné viszontlátni. A hibával a számára egyetlen lehetőségtől esett el. - Gyomorgyűrűt kaptam, a műtét félmillió forintba került, s a fővárosban végezték el. Három hónapig volt bennem, addig le is adtam húsz kilót. A beépített eszköz környezete azonban begyulladt, ami a beavatkozás "természetes" szövődménye, mondták az asszonynak. Javasolták, az utókezelést a lakóhelyén levő kórházban végeztesse el. Tévedtek. Ott ugyanis előzetes vizsgálatok nélkül nyitották meg a gyulladt területet, így átvágták a gyűrű kulcsfontosságú elemeit. Az eszközt el kellett távolítani, és a nő is kaphat újat. - Nem ismerik el, hogy hibáztak, hiába bizonyosodott be, hogy nem értettek ehhez az eszközhöz, és úgy nyúltak hozzá, hogy még csak meg sem vizsgáltak. Nekem pedig félmillió forintom ment veszendőbe, de még a fogyás is félbeszakadt - mondja Anikó. Ügyvédje, dr. Pongrácz Krisztina szerint a kórház elképesztő módon reagált: azt mondják, az eszköz "nem a várható helyen volt". - A kórházakra sajnos nem jellemző, hogy hajlanának az egyezségre, belátnák a hibát, és megfelelően kezelnék a panaszt. Akkor sem, ha a helyzet egyértelmű. A pereskedő panaszosok általában súlyos műhibák áldozatai, s ehhez járul még az orvosok merev elutasítása, a felelősség elhárítása - mondja. - Ha a beteg meghal, vagy belerokkan a beavatkozásba, hozzátartozóinak, családjának olyan nehézségekkel kell megbirkózniuk, ami komoly anyagi áldozatokat is követel tőlük. Még nem láttam példát arra, hogy egy intézmény maga mondaná: bocsánat, én okoztam a kárt, engedje meg, hogy kárpótoljuk. Pedig, vélhetően a túlterheltség és az egyre romló kórházi körülmények miatt is egyre több, egyre triviálisabb hibával találkozunk, olyanokkal, amelyek korábban nemigen fordultak elő - teszi hozzá Pongrácz Krisztina. - Egyrészt valóban nehezebb anyagi körülmények közé veti egy-egy műhiba a beteget és családját, másrészt a károsultat sokszor tényleg ostobának nézik az orvosok. Jó kommunikációval a perek jó része elkerülhető lenne - állítja Bodnár Ágnes, betegjogi szakreferens. Egyelőre azonban drasztikusan nő a panaszok száma, 2006-ban majdnem nyolcezer, 2007-ben már 11 250, tavaly több mint 16 000 ilyen ügy jutott a képviselőkhöz. - Feltehető, hogy a túlterheltség, a romló munkakörülmények okozzák, hogy mind kevesebb idő jut egy-egy betegre. Sokszor pedig érthetetlenül könnyen veszik az eseteket. Egyre több pert veszítenek el például a rossz dokumentáció miatt - mondja a betegjogi képviselők vezetője. Tavaly a műhibapanaszok húsz százaléka terelődött jogi útra. Nemritkán azért indít eljárást a beteg, hogy az orvos tanuljon az esetből, s máskor, mással ne történhessen meg, ami vele. Kun J. Viktória fel

Melllékhatásra nincs kártérítés?

Népszabadság, 2005. április 2.
Két vesetranszplantáció és a visszaesés további veszélye - egy egyszerű bőrgyógyászati gyógyszer következményei. Egy húszéves lány az államtól vár kárpótlást

Makacs bőrgyulladása miatt fordult orvoshoz egy tizennégy éves lány. Az orvos által felírt gyógyszert egy hónapig szedte, ám akkor kiderült: a készítmény megtámadta a veséjét. Az azóta eltelt hat év alatt többször is több hónapos kórházi kezeléseken, illetve két vesetranszplantáción esett át, de az élete ma is folyamatosan veszélyben van. A betegség ugyanis már a második új veséjét is megtámadta.

"Betegségem következtében az egészséges élethez való alapvető személyiségi jogom sérült, életlehetőségeim beszűkültek, esztétikai károsodást szenvedtem, gyermeket nem szülhetek. Fokozatosan romló egészségi állapotom miatt folyamatos segítségre, ellátásra szorulok. Javulásban nem bízhatok, folyamatos rettegésben élek" - írja keresetében az egykor teljesen egészséges lány. A szakvélemények szerint a betegség kialakulásának oka egyértelműen a gyógyszer mellékhatása volt, a készítmény minőségét amúgy egyetlen szakvélemény sem kérdőjelezi meg, ahogy azt sem, hogy a kezelőorvos a felírásakor kellő körültekintéssel járt el.

A beteg jogi képviselője az állam felelősségvállalását várja. Pongrácz Krisztina szerint épp ilyenkor kell érvényesülnie a köz szerepének azzal, hogy garanciát ad az állampolgároknak. - Ha a készítmény előírás szerinti használata során bárki egészségkárosodást szenved, és a gyógyszerekről szóló törvény alapján a kártérítésre kötelezett mégis mentesül a felelősség alól, akkor az állam kártalanít - mondja a jogász. Hozzáteszi: szerinte az állam most éppen arra hivatkozva akar kibújni a felelősség alól, hogy a szabályozás "hibáról" beszél, az ismert mellékhatás pedig nyilván nem hibából ered. - Azt mondja, hogy az ő felelőssége csak arra az esetre érvényes, ha a termék hibás. Mivel a tájékoztatóban a mellékhatás szerepel, az állam logikája szerint ő nem felel. Igen ám, csakhogy a gyógyszer mellékhatása nem is lehet hiba, tehát ezen az alapon senkinek nem járna kártalanítás - teszi hozzá az ügyvéd.

A törvény értelmezése a Magyar Gyógyszerész Kamara szerint is egyértelmű. - A szabályozásnak így értelme sem lenne, hiszen ha másként értelmezzük, akkor pontosan azokban az esetekben vonulna ki az állam a felelősségvállalás alól, amelyek miatt a szabályozás született. A garancia ugyanis olyan esetekre szól, amikor senki nem hibázik, és mégis kárt okoz egy-egy készítmény - mondta Hávelné Szatmári Katalin, a gyógyszerész kamara elnöke.

Kun J. Viktória

fel

Nem csak használ, árthat is

Népszabadság, 2002. november 14.
Perek az influenza elleni védőoltás miatt

A harmincas éveiben járó Baranya megyei férfi állítja: az influenza elleni védőoltástól bénult le átmenetileg, s vesztette el látását végleg az egyik szemére. A héten folytatódó perben tízmillió forint kártérítést kér háziorvosától és az államtól. Korábban, egy másik ügyben született már jogerős ítélet, amely kimondta, hogy a felperes az influenza elleni védőoltástól betegedett meg.

L. Tamás és felesége 1999 decemberében influenza elleni szérummal oltatták be magukat, mert nem akarták, hogy pár hetes kisbabájukat megfertőzzék. A férj az injekció után néhány nappal belázasodott. Előbb antibiotikumot kapott, mondván heveny bronchitise és vírusfertőzése van. Pár nappal később, december 28-ról 29-re virradóra lebénult, s átmenetileg mindkét szemére megvakult. A kórházban megállapították, hogy védőoltást követő agyvelő- és gerinc-velő-gyulladása van. A férfi a kezelések ellenére soha többé nem tud normális hétköznapi életet élni. Emiatt a közelmúltban pert indított a háziorvos és a magyar állam ellen, amelyben tízmillió forint kártérítést kér.

A férfi szerint - ahogy a keresetében fogalmaz - egyrészt háziorvosa sorozatos mulasztása miatt került ebbe a helyzetbe. Az orvos ugyanis nem tájékoztatta, hogy a védőoltásnak mellékhatásai is lehetnek, így többek között az agyvelőgyulladás, mert ha megteszi, biztosan nem kér az oltóanyagból - fogalmazottPongrácz Krisztina, L. Tamás ügyvédje. Hozzátette: ha sem a forgalmazó, sem a felhasználó kártérítési felelőssége nem állapítható meg, a gyógyszertörvény alapján az államnak kell helytállnia a történtekért.

A Pécsi Városi Bíróságon tavaly kezdődött a per, ahol a háziorvos és az államot képviselő Pénzügyminisztérium egyaránt vitatta a felelősségét. A bíróság korábban meghallgatta L. Tamás egyik kórházi kezelőorvosát, aki lényegében megerősítette a klinikai diagnózist, miszerint a férfi a védőoltás szövődményeként betegedett meg. Az L. Tamás ügyvédjének felkérésére készült orvosszakértői vélemény azt tartalmazta: tényként kell elfogadni, hogy a férfinél a védőoltást követő agyvelő- és gerincvelő-gyulladás alakult ki. A tanúként meghallgatott neurológusprofesszor - aki korábban ugyancsak kezelte a férfit - akkoriban úgy nyilatkozott: nagy valószínűséggel a védőoltás szövődményeként alakult ki. L. Tamás jelenlegi állapota, amelyben genetikai adottságai is közrejátszhattak. A bíróság legutóbb igazságügyi orvos szakértőt rendelt ki.

- A szakvélemény a közelmúltban készült el, melyben a szakértő úgy fogalmazott: a rendelkezésére álló adatok alapján nem lehet határozott véleményt adni arra vonatkozóan, hogy mi áll a férfi idegrendszeri károsodása mögött, azonban valószínűnek kell tartani, hogy az influenza elleni védőoltás következtében került ebbe az állapotba - mondta Pongrácz Krisztina. Az ügyvédnő arról is tájékoztatott: az állam egyebek mellett azzal is érvel, hogy a vakcina gyártója a felelős, mert hibás volt az oltóanyag. Az ügyvédnő szerint a gyógyszergyártó perbe vonása precedenst teremthet abból a szempontból, hogy vajon terheli-e felelősség a gyártót a szövődményekért. A per ma folytatódik.

L. Tamás véglegesen megvakult a bal szemére, nem tudja a vizeletét tartani, s lábai az átmeneti bénulás következtében gyengék. Járása bizonytalan. Az orvosok szerint állapota véglegesnek tekinthető. A férfi ugyanakkor nincs egyedül a problémájával. Csatári Gyula hasonlóképp járt. Ő 1997-ben oltatta be magát influenza elleni védőoltással, s kis híján meghalt. Évekig betegeskedett. Ki kellett venni az egyik veséjét, megromlott a látása, cukorbeteg lett. Lábfejében végleg megszűnt az izomműködés, csak vasbetétes ortopéd cipőben és bottal vagy járókerettel tud járni. Állandó orvosi felügyelet alatt áll, s élete végéig gyógyszeres kezelésre szorul. Ő az első, aki emiatt jogerősen kártérítési pert nyert a magyar állammal szemben.

fel


	Végtagkárosodással született, a szülők perlik a kórházat Népszabadság, 2002. december 14. Kártérítési pert indítanak a mosonmagyaróvári kórház ellen egy végtagkárosodással született kisfiú szülei. Azt állítják: a kórház mulasztása miatt nem derült ki a terhesség idején, hogy gyermekük károsodott. A szülők mintegy 25 millió forint kártérítést követelnek ezért az egészségügyi intézménytől. A Mosonmagyaróvár környékén élő házaspár idén május 30-ig - ekkor jött világra a kisfiú - abban a tudatban volt, hogy egészséges gyermekük születik. Legalábbis egyetlen orvos sem javasolta az anyának, hogy fontolja meg a terhességmegszakítást, mert a gyermekkel gondok vannak. - Az édesanya terhességének 18. majd 20. hetében ultrahangos vizsgálaton vett részt, és mindkét alkalommal felmerült a felső végtagok rendellenességének gyanúja. Az orvos fel is jegyezte: "nehezebben vizualizálható felső végtagok, amelyek nem tűnnek hiányosnak. Két hét múlva kontroll a pontosabb megítélés céljából." A két héttel később elvégzett vizsgálaton erről nem esett szó. Az, hogy a kisfiúnak mindkét kezén hiányzik a hüvelykujja, a középső és mutatóujjai összenőttek, s hogy a vállcsontkárosodás miatt a felső teste deformálódott, csak a szüléskor derült ki - tájékoztatott Pongrácz Krisztina, a család jogi képviselője. A szülők szerint mindezért a kórházat terheli a felelősség, s ezt támasztja alá az időközben elkészült genetikai szakvélemény is. Pongrácz Krisztina szerint a terhesség 18. hetében elvégzett ultrahangvizsgálat után az orvosnak további ellenőrzéseket, pontosabban a magzat valamennyi testrészére kiterjedő célzott ultrahangvizsgálatot kellett volna elvégeznie, hogy a gyanú szintjén felmerült esetleges rendellenességet teljes bizonyossággal kizárhassa. A megismételt vizsgálat fényt derített volna a rendellenességre, s a szülőknek lehetőségük lett volna arra, hogy döntsenek a terhességmegszakításról. - A kisfiút kezelő szakorvosok szerint a gyermeket 1 éves korától 18 éves koráig folyamatosan műteni kell majd, s a korrekciós beavatkozások közül néhányat csak külföldön tudnak elvégezni. A szülők úgy vélik, hogy a kórháznak felelnie kell a mulasztás miatt, s ezért mintegy 25 millió forint vagyoni, illetve nem vagyoni káruk megtérítését kérik - mondta Pongrácz Krisztina. A keresetet a szülők a napokban nyújtják be a bíróságra. fel

Kártérítés a vámhivatal ellen

Népszabadság, 2001. július 31.
Államigazgatási jogkörben okozott kár címén kétmillió forintot követel a veszprémi vámhivataltól az a férfi, akinek az autóját a vámszervek öt évig indokolatlanul nem adták ki, s ez idő alatt a jármű tönkrement. H. Attila jóhiszeműen vásárolt egy VW Passatot, s az autóról csak utóbb derült ki, hogy lopott. A Veszprém Megyei Bíróság megállapította: a férfinek nem kell 1,7 millió forint vámot fizetnie, mert a vásárláskor jóhiszeműen valósnak vélte a vámokmányokat.
H. Attila 1996. május 12-én a budaörsi autópiacon 1,6 millió forintért vásárolt egy VW Passat combit, s az eladótól megkapta az autó vámokmányait is. Két héttel később Veszprémben a háza elől ellopták a gépkocsit, amit később megtalált a rendőrség. Az eljáráskor azonban kiderült, hogy hamisak a vámokmányok, azaz vámkezelés nélkül hozták be Magyarországra az autót. A szakértő megállapította, hogy megváltoztatták az azonosításhoz szükséges adatokat s a motor nem a személygépkocsiba beütött alvázszámhoz tartozik. A valós adatokat azonban nem sikerült tisztázni. Miután a rendőrség befejezte a nyomozást, az autót átadta vámkezelésre az illetékes szerveknek.
A Veszprémi Vámhivatal rögtön elrendelte a VW Passat vámfelügyeletét, mert "a gépjárművet ismeretlen körülmények között hozták az országba, így annak vámkezelése vélhetően nem történt meg." H. Attila megfellebbezte a vámhivatal határozatát, mondván nem ő hozta be vámkezelés nélkül az autót Magyarországra. Az első és másodfokon eljáró hatóságok azonban elutasították a kérelmét, s 1,6 millió forintos vám megfizetésére kötelezték. A férfi ezt követően fordult bírósághoz.
- A Veszprém Megyei Bíróságnak abban kellett állást foglalnia: H. Attila a vásárláskor kideríthette-e, hogy az autó után befizették a vámot. A bíróság tényként állapította meg, hogy H. Attilának az eladó átadta a vámokmányokat, s a vásárláskor összehasonlították, hogy az autó alváz- és motorszáma megegyezik a dokumentumon szereplő adatokkal. Azt pedig nem lehet elvárni H. Attilától, hogy ezek után kételkedjen a vámáru- nyilatkozat hitelességében. Az eltéréseket ráadásul a rendőrség és a közlekedési felügyelet sem észlelte, hiszen az autót a hamis vámokmányok alapján állították forgalomba. Mindezek alapján H. Attila nem kötelezhető vámfizetésre - tudtuk meg dr. Pongrácz Krisztinától, H. Attila ügyvédjétől.
- A személygépkocsit a bírósági ítélet alapján a Veszprémi Vámhivatal közel négy év után, idén január 5-én adta ki H. Attilának. Ez idő alatt az autó a vámfelügyelet raktárában volt, ahol a hosszú tárolás miatt mintegy 1,7 millió forintnyi kár keletkezett benne. H. Attila a napokban a vámszervekhez fordult, s államigazgatási jogkörben okozott kár címén a fenti összeg megtérítését kéri. Amennyiben kérését elutasítják, úgy kártérítési pert indít a Veszprémi Vámhivatal ellen - tájékoztatott dr. Pongrácz Krisztina.

fel


	Kártérítésre kötelezték a VPOP-t Népszabadság, 2003. május 3. Hétszázezer forint és kamatai megfizetésére kötelezte a bíróság első fokon a vámhivatalt, amiért évekig nem adott ki egy autót. A veszprémi férfi története 1996. május 12-ig nyúlik vissza, amikor a budaörsi autópiacon jóhiszeműen vásárolt egy VW Passat kombit, amihez megkapta az autó vámokmányait is. Kocsiját két héttel később ellopták a háza elől. Igaz, a rendőrség később megtalálta, azonban az eljárás során kiderült: hamisak a vámokmányok, azaz vámkezelés nélkül hozták be az autót Magyarországra. A szakértő megállapította ugyan a hamisítás tényét, de a valós adatokat nem sikerült tisztázni. Miután a büntetőeljárás nem vezetett eredményre, a rendőrség azt 1997. április 4-én megszüntette, akárcsak az autó lefoglalását. H. Attila azonban még mindig nem juthatott hozzá az autójához. Mivel a gépkocsit nem vámkezelték, a rendőrség úgy határozott: az autót csak a vámeljárás után lehet kiadni, ezért azt átadta a veszprémi vámhivatalnak. A hivatal elrendelte az autó vámfelügyeletét, H. Attila pedig fellebbezett, mondván: nem ő hozta be vámkezelés nélkül a gépkocsit. Kérelmét a vámszervek, majd 1999-ben a bíróság is elutasította. A vámhivatal az autó kiadását az 1,6 millió forint vám megfizetésétől tette függővé. A férfi azonban nem fizetett - ismét bírósághoz fordult. A bíróság 2000. júniusi jogerős ítéletében úgy ítélte meg, hogy H. Attila nem kötelezhető vámfizetésre. Az indoklás szerint a férfinak az eladó átadta a vámokmányokat, s a vásárláskor összehasonlították, hogy az autó alváz- és motorszáma megegyezik a dokumentumon szereplő adatokkal. Nem lehet elvárni tőle, hogy ezután kételkedjen a vámáru-nyilatkozat hitelességében. Az eltéréseket pedig sem a rendőrség, sem a közlekedési felügyelet nem vette észre, hiszen az autót hamis vámokmányok alapján állították forgalomba. A vámhivatal végül 2001. január 5-én adta ki a VW Passat kombit H. Attilának. A férfi tehát négy év után juthatott autójához, ami addig a vámfelügyelet raktárában volt. H. Attila szerint a hosszú tárolás miatt az autóban több mint egymillió forint kár keletkezett, s miután a vámhivatal ezt nem akarta megfizetni, államigazgatási jogkörben okozott kár címén pert indított a VPOP ellen. - A Veszprém Megyei Bíróság elsőfokú ítéletében 700 ezer forint, s annak 1999-től járó kamatai megfizetésére kötelezte a vámhivatalt - tájékoztatott az ítéletről Pongrácz Krisztina, H. Attila ügyvédje. - Ügyfelem megfellebbezte a döntést, mert szerinte a vámhivatal károkozása 1997. június 5-én kezdődött, mikor vámfelügyelet alá vették az autóját. A vámhivatal előtt ugyanis már akkor ismert volt minden olyan információ, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy ügyfelemmel szemben jogszerűtlen a vámfelügyelet elrendelése, amely egyébként nem is vezet eredményre, mert a vámfizetésre kötelezhető személy kiléte nem ismert. Ezért ügyfelem a szakértő által megállapított mintegy 1,4 millió forint kára és annak 1997-től járó kamatai megtérítését kéri - fogalmazott Pongrácz Krisztina. fel


	Kártérítést fizetett a vámhivatal Népszabadság, 2003. november 22. Kamatokkal együtt közel 2,7 millió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a vámhivatalt, amiért évekig nem adott ki egy autót a jóhiszemű vevőnek. A veszprémi férfi 1996. május 12-én az autópiacon vásárolt egy kombi VW Passatot, egyben megkapta az autó vámokmányait is. A gépkocsit két héttel később ellopták a háza elől. Noha a rendőrség utóbb megtalálta az autót, az eljárás során kiderült: vámkezelés nélkül hozták be a kocsit, az okmányok hamisak. A büntetőeljárás nem vezetett eredményre, így a rendőrség 1997 áprilisában megszüntette azt. A kocsi azonban nem került vissza H. Attilához. A rendőrség úgy határozott: az autót csak vámeljárás után lehet kiadni, ezért azt átadta a veszprémi vámhivatalnak, ahol elrendelték az autó vámfelügyeletét. H. Attila fellebbezett, mondván, nem ő hozta be vámkezelés nélkül az autót. Kérelmét sorra elutasították; a hivatal csak az 1,6 millió forint vám megfizetése után adta volna ki a kocsit. A veszprémi férfi nem fizetett, bírósághoz fordult. A Veszprém Megyei Bíróság 2000. júniusi jogerős ítélete szerint H. Attila nem kötelezhető vámfizetésre, az eladó ugyanis átadta neki a vámokmányokat, s a vásárláskor összehasonlították, hogy az autó alváz- és motorszáma megegyezik a dokumentumon szereplő adatokkal. Az eltéréseket az illetékes szervek sem vették észre, hiszen az autót hamis okmányok alapján állították forgalomba. Az autót négy év után adta ki a vámhivatal. - A fiatalember szerint az autóban - amely évekig a vámfelügyelet raktárában állt - a hosszú tárolás miatt mintegy 1,5 millió forint kár keletkezett. A hivatal ezt nem akarta kifizetni, ezért H. Attila újabb pert indított államigazgatási jogkörben okozott kár címén. A pert első és másodfokon egyaránt megnyerte - mondta érdeklődésünkre Pongrácz Krisztina, H. Attila ügyvédje. Tájékoztatása szerint a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésében kamatokkal együtt 2680609 forint megfizetésére kötelezte a vámhivatalt, s az összeget a napokban már ki is fizették. fel


	Közút, mint nehéz örökség Népszabadság, 2007. augusztus 29. A nagymama a solymári Völgy utcát hagyta unokájára Az ajándéknak általában örülni szokás. Legalábbis illik meglepődni, olykor meghatódni. Különösen igaz ez, ha valaki egy közutat kap ajándékba. E. Endrén azonban az öröm legkisebb jele sem fedezhető fel, pedig övé a solymári Völgy utca egy nagy része. E. Endre egy szép tavaszi napon azt gondolta, hogy tréfás kedvében van a solymári önkormányzat, de legalábbis elvétette a címet. A helyhatóság ugyanis arról értesítette, hogy a meglévő 517 négyzetméternyi közútjához további 62 négyzetmétert ajándékoz területrendezés keretében. Lenne szíves befáradni és megkötni az erről szóló ajándékozási szerződést. A férfinak mindaddig fogalma sem volt arról, hogy lett volna 517 négyzetméternyi közút-tulajdona, nemhogy ahhoz még kapna egy újabb szakaszt. Márpedig E. Endre nem él olyan fényes körülmények között, hogy mindegy volna neki, van-e sok közútja, vagy nincsen. Ezért gondolta, hogy utánajár az ő tulajdonának. Mint kiderült, minden út a nagymamához vezet. Ő volt az eredeti tulajdonos. Ami nem azt jelenti, hogy tudott erről. Mert életében egy szót sem szólt az útról, s az a bizonyos Völgy utcai szakasz az örökségben sem szerepelt. E. Endre ügyvédjével, Pongrácz Krisztinával kiderítette: a földhivatali bejegyzés szerint a Völgy utca bizony a nagymama nevén van. 1963-ban földrendezés címén került a tulajdonába. Márpedig ha ez így van, újból kezdeményezni kell a hagyatéki eljárást, hogy az út hivatalosan is E. Endréé lehessen. A 2006. november 29-i hagyatékátadó végzés szerint E. Endre a nagymamája után megörökölte a Budakörnyéki Földhivatalnál nyilvántartott 517 négyzetméter "saját használatú" utat. Így aztán több mint háromszázezer forint öröklési illetéket kellene fizetnie. Erre azonban képtelen. Az utat sem használni, sem hasznosítani nem tudja. A Völgy utca két oldalán nagy értékű családi házak vannak. Ezek csak innen közelíthetők meg. E. Endre viszont nem a saját utcájában lakik. Így használni sem tudja azt. Ezért azt gondolta: felajánlja az önkormányzatnak, vegye meg tőle a nevén lévő útszakaszt, vagy fizessen a használatáért. A helyhatóság elzárkózott ettől. Megfordult a fejében, hogy amíg nem fizet az önkormányzat, lezárja az utját. Ez azonban elvetette, mert nem vette volna magára, hogy 11 család miatta (ideig-óráig) nem tudja megközelíteni a házát, arról nem is beszélve, hogy hivatalosan birtokháborítást követne el. Ezért inkább pert indított a helyhatóság ellen. Azt kéri, hogy a bíróság kötelezze az önkormányzatot a 3,1 millió forint vételár megfizetésére, azaz az út kisajátítására. Továbbá, a helyhatóság 2002 júliusától visszamenően fizessen 957 ezer forint használati díjat. Amennyiben a bíróság a kisajátítást nem találná megalapozottnak, úgy a továbbiakban is a használati díj megfizetésére kötelezze az önkormányzatot. Mindaddig, amíg az a közutat használja. Dr. Szente Kálmán, Solymár polgármestere érdeklődésünkre elmondta: a képviselő-testület, illetve az illetékes bizottság nem támogatta, hogy az önkormányzat megvásárolja a peresített útszakaszt. Úgy vélik, hogy feltehetően több évvel ezelőtti szakmai, adminisztrációs hiba folytán nem lett az út lejegyezve, ezért nincs nyoma a telekkönyvben. A polgári perben majd eldőlhet, hogy mindezért ki felel. A polgármester az ügygyel kapcsolatban bővebben nem kívánt nyilatkozni. A helyzetet bonyolítja, hogy Pongrácz Krisztina ügyvédet a minap felkereste egy építész, akinek a megrendelői Solymáron, a Völgy utcában szeretnének építkezni. Az építészt az önkormányzat irányította az ügyvédnőhöz, mondván, az építési engedély kiadásához az út tulajdonosának aláírása kell. Amíg ezt nem szerzi be, nem adhatják ki az engedélyt. E. Endre nem ír alá. Ha rajta múlik, nem lesz építkezés. Előbb rendezze a helyzetet az önkormányzat. Bánfai Tamara fel


	Az állam felel a nem ismert mellékhatásokért Népszabadság, 2007. augusztus 31. Az akkor tizennégy éves lány bőrgyulladás miatt fordult az orvoshoz, majd a felírt gyógyszert egy hónapig szedte, ám akkor kiderült: a készítmény megtámadta a veséjét. Az azóta eltelt hat év alatt többször is több hónapos kórházi kezeléseken, illetve két vesetranszplantáción esett át, de az élete ma is veszélyben van. A betegség ugyanis már a második új veséjét is megtámadta. Egészségi állapota miatt folyamatos segítségre, ellátásra szorul, javulásban nem bízhat, folyamatos rettegésben él. A szakvélemények szerint a betegség kialakulásának oka egyértelműen a gyógyszer mellékhatása volt, a készítmény minőségét amúgy egyetlen szakvélemény sem kérdőjelezi meg, ahogy azt sem, hogy a kezelőorvos a felírásakor kellő körültekintéssel járt el. – Ha a készítmény előírás szerinti használata során bárki egészségkárosodást szenved, és a gyógyszerekről szóló törvény alapján a kártérítésre kötelezett mégis mentesül a felelősség alól, akkor az állam kártalanít – mondja dr. Pongrácz Krisztina ügyvéd. Az állam arra hivatkozva akart kibújni a felelősség alól, hogy a szabályozás „hibáról” beszél, az ismert mellékhatás pedig nyilván nem hibából ered. Egyértelmű azonban, hogy a gyártó a tudomány akkori állása szerint még nem tudhatta, hogy ez lehet a gyógyszer szövődménye, így logikusan ez nem is kerülhetett a betegtájékoztatóba, ahogy az orvos sem ismerhette ezt a lehetséges veszélyt. A cég már a gyógyszer használata közben indított egy globális vizsgálatot, s így derült ki a készítményről, hogy használatának lehet ilyen szövődménye – tudtuk meg az ügyvédtől. Végül tegnap jogerősen az állami kártérítésről döntött a bíróság, így már csak a fizetendő összeg nagyságáról kell határozniuk. Kun J. Viktória fel


	Baleset után perel a versenyző Népszabadság, 2007. szeptember 21. Hatvanmillió forint kértérítést követel az egy volt motorversenyző az egyik biztosítótól, amiért autóbalesete miatt véget ért pályafutása és elesett a szponzori pénzektől. Havas Péter a kilencvenes évek végén, 2000 elején neves street-fighter versenyző volt; 2000-ben a magyar street-fighter bajnokság első helyezettje. 2001. február 25-én szponzori szerződést kötött egy hongkongi székhelyű, motoros ruhákat forgalmazó céggel. Ebben arra vállalt kötelezettséget, hogy 2001. április 1. és október 31. között a bajnokságokon és egyéb versenyeken kizárólag a cég ruháit és kesztyűit hordja; mindezt 200 ezer dollárért, azaz akkori árakon, több mint 58 millió forintért. A szerződés értelmében további jutalmak illették volna meg, ha a versenyeken kiemelt helyezést ér el. Élete azonban nem várt fordulatot vett. 2001. május 8-án az M7-es autópályán Havas Péter autóbalesetet szenvedett, amikor belerohant egy teherautó. A baleset - amelyben vétlen volt - következtében súlyos, maradandó sérüléseket szenvedett, hosszú ideig munkaképtelen volt. A versenyzést abba kellett hagynia. Miután a tragédia a szerződést követően, de még a versenyek megkezdése előtt történt, a szponzor nem fizette ki a pénzt. - A balesetet okozó teherautós felelősségbiztosítója megtérítette a balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárát, azonban a szponzori pénzt már nem fizette meg, amitől Havas a baleset miatt esett el. Az egykori versenyző most ezt az összeget követeli elmaradt jövedelem megfizetése címén - tájékoztatott Pongrácz Krisztina, Havas Péter jogi képviselője. Hozzátette: ügyfele nemcsak ettől az összegtől, hanem további jelentős jövedelmektől is elesett. A szerződés ideje alatt ugyanis nyolc bajnokságon, valamint további 29 más nemzetközi versenyen tarthatott volna street-fighter bemutatót. A szponzorációs díjtól függetlenül ugyanis az egyes fellépésekért külön díjazást is kapott volna az adott versenyek rendezőitől. A fellépési díjak összege 2001-ben 70-100 ezer forint között mozgott. Azaz, ha a balesetet okozó teherautós nem töri ketté Havas Péter karrierjét, úgy aktív versenyzőként jelentős összeghez juthatott volna. - Álláspontunk szerint ezért a balesetet okozó teherautós felelősségbiztosítója köteles az elmaradt jövedelmet, s annak kamatait megtéríteni. Havas Péter előbb peren kívül próbált megegyezni a biztosítóval, majd miután ez nem vezetett eredményre, a bírósághoz fordult. A kártérítési perben - amely a Fővárosi Bíróság előtt van - remélhetőleg a jövő év elején ítélet lesz - tájékoztatott Pongrácz Krisztina ügyvéd. fel

Dr. Pongrácz Krisztina ügyvédi iroda: orvosi jog, elektronikus cégalapítás, kártérítés, vagyonosodás, ingatlan adásvétel, adójog :: Telefon: 801-2036