| |
Közigazgatási perek
Közigazgatási pernek azt az eljárást nevezzük, amelyben
a bíróság a keresettel megtámadott közigazgatási határozat törvényességét
felülvizsgálja. Néhány kivételtől eltekintve minden közigazgatási
határozat felülvizsgálható.
Közigazgatási határozatnak minősül:
- A törvényben meghatározott közigazgatási
hatóság által hozott határozat, valamint a hatósági szerződésben foglalt
kötelezettség megszegése esetén a végrehajtást elrendelő végzés;
- a helyi önkormányzat törvényben meghatározott
határozata;
- más
szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata,
amely nem tartozik a jelen felsorolás első pontjának
hatálya alá, de felülvizsgálatára
vonatkozóan külön törvény a
Közigazgatási perek szabályait rendeli alkalmazni.
A
felülvizsgálati kérelem:
A hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá
vonatkozó rendelkezés tekintetében az
eljárás egyéb résztvevője kérheti, jogszabálysértésre hivatkozással
a
közigazgatási ügyekben eljáró
illetékes bíróságtól a
határozatot hozó hatóság
elleni kereset indításával.
Jogszabálysértésnek minősül
mind az anyagi, mind az eljárási szabály
megsértése, jogszabály figyelembe
vételének elmulasztása vagy téves
értelmezése
is.
A következetes bírói gyakorlat szerint jogszabálysértés
a megalapozatlanság is, vagyis ha a közigazgatási szerv a bizonyítást nem
teljes körűen folytatta le, vagy a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, és
azokból téves következtetéseket vont le.
Kizárólag az
érdemi határozat ellen van helye felülvizsgálatnak, vagyis az ellen az
aktus ellen, amellyel az államigazgatási szerv az ügy tárgyát képező jogvitát
eldönti, illetőleg jogviszonyt elbírálja.
Bírósági felülvizsgálatra csak akkor van lehetőség, ha
a fél az őt megillető fellebbezési jogot
kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt.
|
|

A közigazgatási perek a megyei (fővárosi) bíróságok
hatáskörébe tartoznak. Ez alól kivételt képeznek azok a perek (pl. a
társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata), amelyeket a munkaügyi bíróságok hivatottak
elbírálni.
A közigazgatási pert az indíthatja meg,
· aki a felülvizsgálandó
közigazgatási határozat alapjául szolgáló eljárásban ügyfél volt vagy az ügyfél jogállása illette meg,
· akinek jogát vagy jogos érdekét a
közigazgatási határozat közvetlenül érinti,
vagy
· aki nemzetközi szerződés
alapján környezeti információt kér a
közigazgatási szervtől, és e kérelmét
a
közigazgatási szerv figyelmen kívül hagyta,
helytelen módon elutasította vagy
nem adott rá kielégítő választ.
A pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani,
amely a felülvizsgálni kért határozatot hozta.
Főszabályként a bíróság a jogszabálysértő
határozatot hatályon kívül helyezheti és
a közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, de nem hozhat az ügy
érdemében határozatot. Ennek az elvi indoka az, hogy a bíróság csupán a
közigazgatási eljárás törvényessége
felett őrködik, de nem
veheti át a közigazgatás feladat- és
hatáskörét, és szakértelem
hiányában nem
dönthet a közigazgatási szerv helyett. Más
kérdés, hogy a bíróság
ítéletének és
indoklásának rendelkezései a
közigazgatási szervet kötik, és azokat
köteles a megismételt eljárásban figyelembe
venni.
Az Irodánk által végzett tevékenységek közé sorolhatjuk a képviselet ellátását a közigazgatási szervek előtti eljárásokban,
valamint a jogszerűtlennek vélt közigazgatási
határozatok megtámadása érdekében
indított közigazgatási perekben. (APEH, VPOP, TB, Önkormányzat)
|
|