bemutatkozás
szakterületeink
elérhetőségeink
hasznos információk
aktuális
média
 
           Közigazgatási perek, adójog
         
  Közigazgatási perek


 

Közigazgatási pernek azt az eljárást nevezzük, amelyben a bíróság a keresettel megtámadott közigazgatási határozat törvényességét felülvizsgálja. Néhány kivételtől eltekintve minden közigazgatási határozat felülvizsgálható.
 
Közigazgatási határozatnak minősül:
  1. A törvényben meghatározott közigazgatási hatóság által hozott határozat, valamint a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése esetén a végrehajtást elrendelő végzés;
  2. a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata;
  3. más szervnek, szervezetnek vagy személynek az a határozata, amely nem tartozik a jelen felsorolás első pontjának hatálya alá, de felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény a Közigazgatási perek szabályait rendeli alkalmazni.
 
A felülvizsgálati kérelem:
A hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője kérheti, jogszabálysértésre hivatkozással a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.
 Jogszabálysértésnek minősül mind az anyagi, mind az eljárási szabály megsértése, jogszabály figyelembe vételének elmulasztása vagy téves értelmezése is.
A következetes bírói gyakorlat szerint jogszabálysértés a megalapozatlanság is, vagyis ha a közigazgatási szerv a bizonyítást nem teljes körűen folytatta le, vagy a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, és azokból téves következtetéseket vont le.
Kizárólag az érdemi határozat ellen van helye felülvizsgálatnak, vagyis az ellen az aktus ellen, amellyel az államigazgatási szerv az ügy tárgyát képező jogvitát eldönti, illetőleg jogviszonyt elbírálja.
Bírósági felülvizsgálatra csak akkor van lehetőség, ha a fél az őt megillető fellebbezési jogot kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt.
 



 

 

 

 



A közigazgatási perek a megyei (fővárosi) bíróságok hatáskörébe tartoznak. Ez alól kivételt képeznek azok a perek (pl. a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata), amelyeket a munkaügyi bíróságok hivatottak elbírálni.

 A közigazgatási pert az indíthatja meg,

·        aki a felülvizsgálandó közigazgatási határozat alapjául szolgáló eljárásban ügyfél volt vagy az ügyfél jogállása illette meg,

·        akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érinti, vagy

·        aki nemzetközi szerződés alapján környezeti információt kér a közigazgatási szervtől, és e kérelmét a közigazgatási szerv figyelmen kívül hagyta, helytelen módon elutasította vagy nem adott rá kielégítő választ.

A pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a felülvizsgálni kért határozatot hozta.
 

Főszabályként a bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezheti és a közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, de nem hozhat az ügy érdemében határozatot. Ennek az elvi indoka az, hogy a bíróság csupán a közigazgatási eljárás törvényessége felett őrködik, de nem veheti át a közigazgatás feladat- és hatáskörét, és szakértelem hiányában nem dönthet a közigazgatási szerv helyett. Más kérdés, hogy a bíróság ítéletének és indoklásának rendelkezései a közigazgatási szervet kötik, és azokat köteles a megismételt eljárásban figyelembe venni.

Az Irodánk által végzett tevékenységek közé sorolhatjuk a képviselet ellátását a közigazgatási szervek előtti eljárásokban, valamint a jogszerűtlennek vélt közigazgatási határozatok megtámadása érdekében indított közigazgatási perekben. (APEH, VPOP, TB, Önkormányzat)

 
         
 Dr. Pongrácz Krisztina ügyvéd 
elektronikus cégeljárás, elektronikus cégkivonat | társasági jog | orvosi műhibaperek | közigazgatási perek | kartérítés | ingatlanjog | vagyonosodási vizsgálat | 
Dr. Pongrácz Krisztina ügyvédi iroda:  orvosi jog, elektronikus cégalapítás, kártérítés, vagyonosodás, ingatlan adásvétel, adójog :: Telefon: 801-2036